Balogh Géza horgásznovellái Az erdészház a széles holtág karéjában, öreg fűzfák között állt. A meder túlsó partján hatalmas hárs könyökölt az erdő satnyább fáira, ágai között nyúlós köd bolyongott. Tetején egy magányos szürkevarjú ült, nézte a házat. Az imént…

Szerző: Napkelet Népe  2015.04.14. 07:59

Balogh Géza horgásznovellái Kálvinháza... A furcsa, különös név hallatán meglódul az ember képzelete. Hatalmas, fátlan síkot lát, a rebbenő hősében konok, hallgatag férfiak küszködnek a sovány, szikes földdel, és messze, ahol halványan kéklő fasor választja el a földet…

Szerző: Napkelet Népe  2015.03.04. 16:43

Balogh Géza horgásznovellái  Derék, szőke férfi járja hetek óta a mezőket. Arca barnára sült, haja is kifakult a nyáron, de ha vidám, kék szemével lenéz a magasból, összerezzen a vízparton a sok ficfalevél. Ám a messziről jött, piros képű vándor csak kacag, s már újabb…

Szerző: Napkelet Népe  2015.02.21. 18:45

Balogh Géza horgásznovellái A nyár olyan hirtelen libbent közénk, mint valami szeleburdi csitri. Az öreg tölgyek alatt még el sem nyitott a gyöngyvirág, még a fészekben pislogtak a varjúfiókák, mikor nekiveselkedett a Nap, s zuhogni kezdett a fény. Két hét múlva aztán más…

Szerző: Napkelet Népe  2015.02.10. 17:40

Balogh Géza horgásznovellái Lusta, augusztusi délután volt. A nyárutó nagy, lomha madárként szétterpesztette szárnyait, álmosan lebegett a mezők fölött. A Kraszna mellett kókadt fűzfabokrok pihegtek, az öreg fahíd gerendáin verebek tollászkodtak. Hirtelen felrebbent a csapat,…

Szerző: Napkelet Népe  2015.02.02. 08:14

Balogh Géza horgásznovellái Csöpög az orrom. Írhatnám persze azt is, hogy náthás, influenzás vagyok, de ez eltakarná a lényeget. Influenzás lehet bárki, ám – már engedelmet a kifejezésért –, taknyos, igazi csöpögő orrú csak egy félbolond horgász. Úgy másfél hete,…

Szerző: Napkelet Népe  2015.01.28. 06:07

Balogh Géza horgásznovellái A kis faház az erdőnek veti a hátát, s nézi a gátat. Keskeny földút csetlik-botlik a tövében, poshadt tócsákat kerülgetve igyekszik a falu felé. Ámbár, dehogy poshadt azoknak a mélyedéseknek a vize! Napok óta esik, meg esik, a környéken…

Szerző: Napkelet Népe  2015.01.20. 08:02

Balogh Géza horgásznovellái  Nyálkás decemberi köd ülte meg a várost, s egy rettenetesen unalmas értekezleten ásítoztam. Valami új, a közigazgatásban használatos számítógépes rendszerről beszélt egy Pestről szalajtott előadó…, le-leesett a fejem. – Az Isten áldjon…

Szerző: Napkelet Népe  2015.01.14. 08:24

Balogh Géza horgásznovellái Bő, lompos szoknyában járt már a nyár, s mikor esténként hazafelé tartott a csorda, könnyű porfelhő takarta el a napot. Az útmenti fasorok még fittyet hánytak a közelgő őszre, de hajnalonta a kertben seperni lehetett már a harmatot a…

Szerző: Napkelet Népe  2015.01.06. 13:19

Balogh Géza horgásznovellái A kurucok földjén, Tarpán kószáltam. Langymeleg, koraőszi nap ragyogott, egy-egy túlérett szilva lepottyant a földre, s bódult darazsak dongtak az útmenti árok tócsái fölött. Vártam, hogy húzzák a delet. A helybeli étteremben majd bekapok valami…

Szerző: Napkelet Népe  2014.12.30. 09:29

Balogh Géza horgásznovellái A gávai Kacsa-tavat ismeri minden szabolcsi horgász. No jó, lehet hogy nem mindenki, én mindenesetre igen. Húsz éve is van már talán, hogy először jártam ott – azóta is úgy őrzöm az emlékét, mint az ifjúság szép, szelíd lányarcait. Olyan ez az…

Szerző: Napkelet Népe  2014.12.23. 16:05

Balogh Géza horgásznovellái Egy vén, mogorva vadkörte áll a holtág túlsó partján. Apró, savanyú körtéit lehullatta már, levél is csak itt-ott libeg rajta. Időtlen, görcsös ágú tölgy alatt ülök, s nézem a körtefát. Sűrű ágai között egy apró, karcsú állat araszol.…

Szerző: Napkelet Népe  2014.12.16. 17:29

Balogh Géza horgásznovellái Nagyon régen vártuk már így az őszi csukázásokat. Egész nyáron hiába jártuk a tavakat, a holtágakat, de a tiszai márnák, kecsegék is nagy ívben elkerülték a botjainkat. Három éve rettenetes haragja volt a télnek. November derekán csípős…

Szerző: Napkelet Népe  2014.12.09. 16:07

Balogh Géza horgásznovellái Két szitakötő ül a horgászbotom végén. Sonkád alatt, az Öreg-Túr partján támasztom egy vén szilfa törzsét, s nézem a folyót, a szitakötőket. A Nap még fent bandukol az égen, de itt a mély kanyonban, a vízre hajló fák alatt már félhomály,…

Szerző: Napkelet Népe  2014.12.03. 17:41

Balogh Géza horgásznovellái Langyos, koraőszi nap volt, a park vadgesztenyéi másodszor virágoztak, mikor megcsörrent szobámban a telefon. Filesdi volt, a szatmári cimborám. – Jössz...!? – kiabálta valahonnét messziről. – A révházban vagyunk, Apáti alatt. A telefon…

Szerző: Napkelet Népe  2014.11.25. 17:51