Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

 

img093.jpgGirincsen mikor jártak? Régen? Soha?

Pedig itt van a szomszédban. Mondom is az egyik útvonalat: Tiszaújváros, Kesznyéten, Kiscsécs, Girincs.

Hogy ott nincs semmi látnivaló? Aki ezt hiszi, téved, aki ezt gondolja... maradjunk annál a szónál, hogy tudatlan.

Mielőtt bebizonyítom, mást kérdezek. Olvasták Mikszáth egyik leghíresebb regé­nyét, a Különös házasság-ot? Aki nem, azt arra biztatom: olvassa el! S menjen el Girincsre! Hogy melyikre szánja rá magát előbb, az részletkérdés.

Aki viszont olvasta Buttler János gróf, Dőry Katalin grófnővel kötött „különös házasságát”, azoknak tudniuk kell, ha mégsem, akkor elárulom, hogy ez az érdekes furcsa frigy itt köttetett Zemplén és Borsod vármegye határán, Girincs községben.

A faluban mai napig állnak, sőt a település legszebb látványosságai a híres eset tárgyi emlékei: a Dőry-kastély és a római katolikus templom. Az előbbit Dőry Fe­renc − a Dőry család talán leghíresebb tagja − az 1730-as években kezdte el építeni, amit később fia, Gábor, majd gróf Almássy József bővíttetett, illetve átépíttetett, s mai formáját a 19. század elejére nyerte el.

A templom alapkövét pedig 1739. augusztus 22-én rakták le, ugyancsak a Dőry-család támogatásával.

A Dőry-család 1757-ben szerzett bárói, 1770-ben pedig grófi címet. Az említett Dőry Ferenc Zemplén vármegye főispánja is volt, s az ő idejében építették meg Sátoraljaújhelyen, Zemplén vármegye ma is álló barokk palotáját. Az ő fia volt Gábor, aki báró Eötvös Katalinnal kötött házasságával tovább gazdagította a család addig sem csekély vagyonát. Dőry Gábor és Eötvös Katalin házasságából 5 lány és 1 fiú gyermek született, közülük a legidősebb gyermek, Katalin vált híressé, azzal, hogy házasságot kötött Buttler Jánossal, illetve, hogy ennek a házasságnak a történe­tét 1900-ban megírta az egyik legnagyobb magyar író, Mikszáth Kálmán. Tette ezt a szájhagyományokra építve, amiből aztán „különös történet” született, ami nem egészen egyezett meg az igazsággal. A Dőry rokonok jogos támadása ellen, már a regénynek a Pesti Hírlapban, folytatásban történő közlésekor Mikszáth úgy védekezett, hogy ő nem történelmet írt, hanem a kort rajzolta meg, s a történetet nem úgy írta meg, ahogyan megtörtént, hanem ahogy megtörténhetett volna.

Girincs község nagyon szép, 1999-ben megjelent monográfiájából, amit szakava­tott történész, levéltáros, az általam nagyon tisztelt Hőgye István írt meg, megtud­hatjuk, hogy más a regény, s egészen más a valóság. Az utóbbi pedig a következő.

Dőry Katalin és Buttler János 1791 végén vagy 1792 farsangján ismerkedett össze Egerben, Katalin anyai nagybátyjáéknál, báró Eötvös Ignácéknál. Az ismeretségből rövid időn belül nagy szerelem lobbant, s a 19 éves ifjú sürgetésére − még a háromszori templomi kihirdetést is elhagyva − 1972 nyarán házasság született.

A Dőry család nyilván szívesen fogadta az ország egyik leggazdagabb, több tíz­ezer holdas örökségének várományosát, Buttler grófot, de ezt a házasságot nem sür­gették, és semmiféle fondorlatot nem alkalmaztak. Ezt misem bizonyítja jobban, mint az eljegyezéskor írt házassági szerződés, a „móringlevél”, amely 1792. május 31-én kelt. Ebben a hitelesített szerződésben Buttler János a következőket írja:

„Én, alább írt Erdő Teleki Gróf Buttler János Isten eő Szent Fölsége vezérlése mel­lett szabad akaratomból és egyenes szívbéli indulatomból viseltetvén, s eljegyezvén magamnak Méltóságos Gróf Jobbaházy Dőry Gábor és Méltóságos Hitves Társa, Báró Eötvös Katalin Asszony, Atyai és Anyai engedelmével örökös hitves Társamnak említett eő Nagyságoknak édes Leányát, Méltóságos Gróf Dőry Katalin kisasszonyt... Móring képpen kötök és assecurálok Méltóságos jövendőbeli hitves Társamnak, Gróf Dőry Katalin kisasszonynak Harminc Ezer Rhénes Forintokat id est 30 000 Rft olly móddal, hogy azon summával az én mostani és jövendőbéli engemet illető és jövőben illethető vagyonombul és jószágombul szabadon disponálhasson... ”

Hőgye Istvántól tudom, hogy a házasságkötésre 1792-ben, a Zemplén megyei Girincsen, a Dőry birtok központjában, a Dőry Ferenc építette római katolikus templomban került sor. A menyasszony 18, és a vőlegény 19 éves volt akkor. Az anyag­könyvi bejegyzés szerint a házasságkötés tanúi Vozsnyiczky András és Mauer János voltak, az esketést pedig Olajossy János helyi plébános végezte.

S itt most következik néhány év homály ebben a történetben, ugyanis nem tudni, mi rontotta meg ezt a házasságot, de azt igen, hogy 1796-ban már per folyt a házastársak, illetve a vő és az após között Zemplén vármegye törvényszéke előtt. Buttlerné akkor már külön élt férjétől, hol Eperjesen, hol Pesten és Bécsben a testvéreinél, hol Girincsen a szüleinél, és férje ellen tartásdíjakért pereskedett.

Volt idő, amikor úgy akart részesedni férje vagyonából, hogy hitelben vásárolga­tott és a törvényes férjének ezeket az adósságokat rendeznie kellett.

Erre a gróf Egerben kihirdettette: „Méltóságos Gróf Buttler János tudatja minden Egri Kalmároknak és Mesterembereknek, hogy az Ő nevére senki hitelbe semmit adni ne próbáljon, különben akármiféle kontó vagy hitelezés−ha az csak egy garas árú volna is − ő azt soha fizetni nem fogja... ”

Buttler gróf mindenáron szabadulni akart ebből a házasságból, s az elhúzódó pe­rekben azt kívánta bebizonyítani, hogy fondorlattal csalták át őt Körömből Girincsre, és erőszakkal fogságban tartották a házasság megkötéséig.

Igazának bizonyítására girincsi „hamis” tanúkat is állított Csetneki János és Tolnai János girincsi jobbágyok személyében. Ezek az idős emberek Sátoraljaújhelyen, a megyei törvényszéken tettek tanúvallomást Dókus József szolgabíró előtt.

Csetneki János azt vallotta, hogy ő 18 évig szolgált egyfolytában gróf Dőry Gábor­nál, s a 35 évvel ezelőtt történt eseményre úgy emlékezett, hogy Dőry Gábor paran­csára felesége és lánya átmentek Körömbe, s az ottani vendégfogadóból átcsalták Girincsre a grófot. Aki át is ment a hölgyekkel, de onnan egy rövid idő után el akart menni, ám nem eresztették el. Lovait kifogták és erőszakkal fogva tartották. Sőt, azt is elmondta, hogy Dőry gróf strázsákat is rendeltetett Buttler gróf őrzésére, s ha neki levél érkezett, illetve, ha ő akart levelet küldeni, azt előbb a méltóságos Dőry gróf úrnak kellett átadni.

A másik tanú, Tolnai János pedig azt vallotta, hogy a templomban elmaradt a háromszori kihirdetés, s a plébános csak Dőry gróf szigorú parancsára eskette meg a fiatalokat.

Buttler gróf − minden próbálkozása ellenére − élete végéig nem tudott megszaba­dulni ebből a házasságból. Ám nemcsak tragédiája őrzi nevét! Nagy vagyonából, s jelentős jövedelméből sokat költött jótékony adományokra. Ő alapította a Ludovica Katonai Akadémiát, a máramarosszigeti jogi tanszéket, több iskolát és közösséget segített, s így a reformkor jeles alakjává vált.

img094.jpgÉlete vége felé magához hívta Bajorországból távoli rokonát, gróf Buttler Sándort és feleségül adta hozzá Borbála nővére unokáját, báró Barkóczy Évát. A feleségétől, gróf Dőry Katalintól pedig 14 ezer forintért visszavásároltatta a móringlevelet, s így birtokait tehermentesen tudta ajándékozni örököseinek.

A végrendelete is megmaradt, s ebből kiderül, hogy volt feleségét semmiféle ked­vezményben nem részesítette.

Buttler gróf 1845. március 3-án halt meg Dobóruszkán és ott is temették el. Dőry Katalin túlélte volt férjét, ő 1851-ben tért meg Teremtőjéhez.

Ez a furcsa házasság, ez a hosszú, céltalan, Buttler János részéről eredménytelen válóper tette ismertté a Dőryeket és Girincset. Nem kitalált történet ez. Ma is emlékeztetnek rá a levéltári iratok mellett Girincs régi, ma már műemlék épületei: a girincsi kastély, és a római katolikus templom.

Ha ezek a falak még beszélni is tudnának! Mindenesetre érdemes elmenni Girincsre történelmi levegőt szívni, magunk elé képzelni a grófot és grófnőt, s hallgatózni ezen épületek közelében. Hátha súgnak valami titkot a falak.

Hátha...

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Iratkozzon fel hírlevelünkre itt:

Szerző: Napkelet Népe  2014.05.13. 19:47