Üzemvezető,

Hajdúnánás

Kevés varroda őrizte meg önállóságát, piacát és ezáltal dolgozóit. E kevesek közé sorolható a mosonmagyaróvári székhelyű Lematex Kft. hajdúnánási leányvállalata, amelynek üzemvezetője Úri Mihály Lászlóné. Több szempontból is a legek közé tartozik az üzem, hisz a 110 dolgozó – a két karbantartó férfi kivételével – a gyengébb nemhez sorolható. Örülnek, hogy a mezőgazdasági jellegű területen őrzik az iparszerű termelést. Két műszakban varrják a lányok, asszonyok a csak testbarát, tiszta pamutból készülő fehérneműket. Ahogy a varrógépek közt kalauzol az üzemvezető asszony, csak néhány pillantás jut a látogatónak, máris hajolnak vissza a munkájukhoz. Érdemes ügyelniük a minőségi és a mennyiségi termelésre, mert ettől is függ, mennyi lesz a borítékban. Ahogy Úriné számol, az átlagórabér 385 forint, ehhez jön a 20 százalékos délutáni pótlék, tehát ekkor az órabér eléri a 405 forintot. Így havonta 60-65 ezer forintos fizetést vihetnek haza.

Az üzemvezető asszony nemcsak a szépet szereti – lakástextil, fehérnemű vagy éppen virág –, hanem imádja a kreatív munkát is. Kicsi gyermekkorától szeret szabni, varrni, kötni, s egyáltalán nem jelent számára problémát, ha valaki helyett be kell ugrania a varrógép mellé. Úgy érzi, a tervezés során szabadjára engedheti a fantáziáját, a várhatóan elegáns ruhadarab – legyen az felső- vagy alsónemű – az ő ötlete, ügyessége nyomán kel életre.

Úriné, lánykori nevén Czipták Judit Fehérgyarmaton született 1964. október 2-án. Édesanyja Szép Erzsébet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyarban, az öregek otthonában dolgozik. Édesapja, néhai Czipták János az egykori termelőszövetkezet traktorosaként kereste a nagycsalád kenyerét. A szülők négy gyermeket neveltek fel, Judit a legidősebb, Éva húga postamester, Pál az önkormányzatnál sofőr, János pedig követte őt Hajdúnánásra, ő mezőgazdasági gépszerelő. A férje, Úri Mihály László állategészségügyi üzemmérnök, állattenyésztési ágazatvezető. Két gyermekük született, és kapták utónevüket a keresztségben szüleik neve alapján. Így tehát az idősebbik gyermek Judit, 19 éves, 2005-ben érettségizett a helyi Makláry Iskolában. Ősztől a debreceni Református Tanítóképző Intézetben folytatja tanulmányait. Édesanyjához hasonlóan őt is a humán tárgyak, az alkotás öröme izgatja. Nem úgy, mint az öccsét, Mihályt, aki elsős a híres Pallagi Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Ő az apjára ütött, már 10 évesen a traktorra ült, érdekelték a növények, az állatok. A szülők úgy látják, jó választás volt a fiút a mezőgazdasági pályára irányítani.

Úriné a fehérgyarmati Móricz Zsigmond Szakmunkásképző Intézetben szerzett szakmát 1983-ban. A kor szokásainak és elvárásainak megfelelően az iskolapadból kikerülve állást keresett és talált. Változás volt az életében, amikor Hódmezővásárhelyen, a Hódiköt központi üzemében dolgozhatott. Megtanulta a szabás-varrás csínját-bínját, majd férjével Hajdúnánáson telepedtek le. Kisebb, mára megszűnt varrodákban kereste a kenyerét. Szaktudására, szervezőkészségére felfigyeltek a Lematex vezetői is, amikor 1998. december elsejével őt nevezték ki az üzem vezetőjének. A fehérneműgyárban német, francia, angol vevőknek állítják össze a női, férfi- és gyermekholmikat. Elsősorban a közép korosztály igényeit tartják szem előtt. A piacon a közepes nagyságú pénztárcát magáénak tudó vásárlói réteget szólítják meg. Annyira komolyan veszik a szalag mellett dolgozó nők a munkát, hogy a minőséggel még soha nem volt baj. Így egyre nagyobb önállóságot élvez az üzemvezető, hisz a német tulajdonos meggyőződött arról, hogy határidőre, jó minőségben tudják elkészíteni a szállítmányokat.

Tipikus női munkahelyként sajátos gondokkal szembesülnek: a fiatalasszonyok gyermeket szülnek, nevelnek, majd szembenéznek a közösségbe járó kicsik viszonylag gyakoribb megbetegedéseivel. A gyermek ápolása, gondozása több időt vesz el, éppen ezért szervezték meg a kismamaszalagot. Egy műszakban mintegy 10 nő dolgozik most ezen a részen. A fluktuáció igen csekély: a dolgozók értékelik a biztonságot és a fix bejelentett állást. Nemcsak a havi fizetésre számíthatnak, hanem éves teljesítményük után – ebben figyelembe veszik a táppénzen vagy túlórával töltött időt, a munka minőségét is – további juttatásokat is kapnak. Karácsony előtt 25 ezer forintos vásárlási utalvány könnyíti az ünnepi bevásárlást. Évente egyszer kirándulni mennek.

Az viszont gond, hogy a megélhetéshez szükséges mezőgazdasági munka szezonális teendői miatt időnként otthon maradnak páran. Ám Úriné annak örül a legjobban, ha szólnak neki előtte: most otthon is várja őket a feladat. Az üzemvezető igazi közösséget varázsolt az itt dolgozókból. Nem véletlen, hisz szeret az emberekkel foglalkozni.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)
Szerző: Napkelet Népe  2012.08.21. 13:36