A Református Általános Iskola igazgatója,

Hajdúnánás

Minden munkakör betöltése teljes személyiséget kíván. Ez leginkább a pedagógusi pályán és főleg vezető beosztásban igaz. Nem mindegy, hogy milyen személyiség az, aki vezető lesz. Ezért nemcsak a szakmai múltamról írok, hanem mindazokról, akik számomra fontosak, és amely dolgok jellemeznek engem. Az általam végzett tevékenységek szorosan összefüggenek és erősítik egymást.

A sokféle tevékenységnek közös terük van. Ez a közös tér a hivatás. Nevelni: „nem középiskolás fokon”. Nevelni szemléletünkkel, példánkkal, személyes életünkkel”. Ez a hitvallása Szabóné Marth Évának, a hajdúnánási Református Általános Iskola igazgatójának, akit sokoldalú pedagógusként, almanachkiadóként, alapítványi vezetőként, helytörténeti kutatóként ismernek a hajdúsági kisvárosban. Olyan embernek, akinek helyi képviselőként is a közügyek iránti elkötelezettsége életformává vált.

Itt született 1957. október 19-én. Édesanyja, özvegy Marth Sándorné (Mihály Erzsébet) középparaszt családból származik, édesapja, néhai Marth Sándor gazdálkodó szülők gyermeke. Négy lánnyal áldotta meg az Ég a házasságukat: Erzsébet, Gizella, Éva és Ildikó osztozott a szülők törődésén. A segédnővérként dolgozó, korán megözvegyült édesanya mindent megtett, hogy lányai szakmát, diplomát szerezzenek. Szeretetteljes légkörben, ám sok nélkülözés közepette nőttek fel.

Hajdúböszörményben, a Bocskai István Gimnáziumban érettségizett, majd a Debreceni Tanítóképző Főiskolán és a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett tanítói és magyar szakos tanári diplomát. 1979-ben férjhez ment Szabó Antal Andráshoz. Harmonikus, boldog házasságukból két fiúgyermek született: Endre bölcsészhallgató, Ákos a református iskola tanulója.

Szabóné Marth Éva gyakran publikál, öt éve írja a helyi polgári lapban a  „Lelki egészségünk” című rovatát. Emlékezetes írása az istenhívő, ötszörös világbajnok és olimpiai bajnok öttusázóról, Balczó András küldetéséről írt tudósítása a megyei lapban, a Naplóban. Tőkés László püspökkel készített interjút, és immár évek óta kutatja a helyi történelem, a közélet, a művészet eseményeit, meghatározó szereplőinek életét.

2000-ben, a millennium évében a várossal együtt, mint a „Szépen, Emberül!” Alapítvány elnöke országos hírű Hazaváró ünnepet szervezett a városból elszármazott tudósok, művészek, neves közéleti személyiségek számára, közel 140 fő részére. Országos Versíró pályázaton nyert 3. díjat, a Bihari Irodalmi Társaság alapító tagja. Négy antológiában szerepelnek versei. Krónikása helyi, megyei és országos lapoknak. 1991-től a Hajdúnánási Újság, majd 1998-tól a Hajdúnánási Polgár című lap szerkesztője. 1991-ben megszervezte és alapító tagja a helyi kulturális egyesületnek, a Hajdúnánási Szellemi Műhelynek.

A sors eseményeinek érdekes egybeesése, hogy 1995-ben éppen ő tudósított a negyvenhét év szünet után újraindult Református Általános Iskoláról. A hajdúnánási Református Egyházközség mint fenntartó gondoskodik a százhetvennégy tanuló és a huszonegy pedagógus szakmai és lelki vezetéséről, oktatásáról, neveléséről, valamint a munkafeltételek megteremtéséről. A patinás épület tizenegy tanterme közül hat szaktanterem: tornaszoba, hittanterem, számítógépes, természettudományos terem, rajzterem és könyvtár. Az intézményben nagy gondot fordítanak a hagyományok ápolására, a nagy elődök képei díszítik a falakat.

Az igazgatónő fontosnak tartja az Etikai kódexből is idézni pályázatában: „A keresztyén pedagógus legyen kész lelki gondozói feladatok ellátására is. Ennek érdekében gyarapítsa pszichológiai és hitbeli ismereteit. Az erejét meghaladó esetekben kérje az e téren jártasabb szakemberek, például a lelkész segítségét.”

Olyan alapvető szakmai, pedagógiai elvek, értékek megvalósítását tűzte célul, amelyeket a fenntartó, a szülők, a nevelőtestület és a diákok is elvárnak az intézménytől.

Olyan protestáns hagyományokra épülő, általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelést és oktatást folytató, nyolc évfolyamos iskola működését szeretné megvalósítani Szabóné, amely kiemelt szerepet szán a tanulók lelki fejlődésének, gondozásának, hitéle­tének, egyben biztosítja a református egyház sajátos nemzetformáló örökségének ápolását.

Hazaszeretetre, nemzeti elkötelezettségre nevel, újraéleszti a több évszázados református oktatás hagyományait, a nagy elődök példáira épít, s a keresztyén erkölcsre nevel. Ennek a városnak a története Bocskai István városalapításától kezdődően összeforr a református egyház történetével, ezzel pedig egyidős a református oktatás is. A templom és a református iskola – a város szívében – mindig is nagy szerepet töltött be a település életében. Azt a csodálatos feladatot vállalják, hogy ezt a régi fényt és kisugárzást hozzák vissza a város életébe.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)
Szerző: Napkelet Népe  2012.08.21. 13:38